Energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezet
Az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezet meghatározásánál a jogszabályi szervezeti körből és a fogyasztásból kell kiindulni. A létszám vagy a telephely mérete önmagában nem dönti el az érintettséget. Ebben a cikkben a besoroláshoz szükséges adatokat és a gyakori számítási hibákat vesszük végig.
A kötelezett gazdálkodó szervezet azonosítása
Elsőként azt tisztázzuk, melyik jogi személy vagy egyéni vállalkozó fogyasztását vizsgáljuk. Az energiahatékonysági törvény saját fogalommeghatározást ad a gazdálkodó szervezetre. A körbe többek között gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók tartoznak. Egy konkrét szervezeti formát mindig ehhez a meghatározáshoz kell viszonyítani.
Az adatgyűjtéshez rögzítsük a szervezet nevét, adószámát és telephelyeit. Több különböző vállalkozás közös telephelyén előbb tisztázni kell az energiafelhasználás elszámolását. Ugyanakkor egyetlen vállalkozás több telephelyének adatait nem szabad pusztán a földrajzi távolság miatt külön kezelni.
Melyek a fogyasztási küszöbök?
A 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet szerint a megelőző három év éves átlagát kell vizsgálni. A küszöb villamos energiánál 400 000 kWh/év, földgáznál 100 000 m³/év, hőmennyiségnél 3 400 GJ/év. A felsorolt határok közül már egynek a meghaladása is elegendő.
A szabály meghaladásról szól. Ezért a pontosan a küszöbbel egyenlő átlag az adott energiahordozónál még nem jelent túllépést. A többi energiahordozót azonban ilyenkor is ellenőrizni kell. A különböző mértékegységekben megadott fogyasztásokat ehhez a vizsgálathoz nem adjuk egyszerűen össze.
Példa több telephely fogyasztására
Tegyük fel, hogy egy cég három üzletének összes éves áramfogyasztása 390 000, 430 000 és 440 000 kWh volt a vizsgált években. A három év átlaga 420 000 kWh/év. A példában tehát a szervezet átlépi a villamosenergia-küszöböt, még akkor is, ha egyik üzlete sem érte el külön ezt a fogyasztást.
A példa azonos gazdálkodó szervezet saját fogyasztására vonatkozik. Ha az adatsorban bérlőknek továbbadott energia is szerepel, az elszámolást külön át kell tekinteni. A mérés nélkül továbbadott energia a továbbadó fogyasztásának számít.
Kivételek és adatminőségi kérdések
A mezőgazdasági terményszárító működtetéséhez felhasznált földgáz mennyiségét a rendelet szerint figyelmen kívül kell hagyni az átlagban. A levonás alapját ezért elkülöníthető, ellenőrizhető adatokkal érdemes alátámasztani. A telephely teljes gázszámlájának automatikus kihagyása hibás eredményhez vezethet.
A mérők cseréje, a számlakorrekció vagy az eltérő elszámolási időszak ugyancsak torzíthatja az összesítést. Az adatlap tartalmazza a mennyiséget, a mértékegységet és az időszakot. Új vagy átalakuló szervezetnél az előzményadatok kezelését egyedileg kell tisztázni.
A besorolás dokumentálása
Az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezet vizsgálatáról célszerű rövid ellenőrzőlapot készíteni. Ezen szerepeljen a három év, a telephelylista, az adatok forrása és az átlagok számítása. A külön kezelt tételekhez kerüljön rövid indokolás is.
A besorolást minden új tárgyévre érdemes felülvizsgálni, mert a hároméves időablak változik. A kötelezettség megállapítása után következhet a független, jogosult szolgáltató kiválasztása. Az adatgyűjtés eredménye a későbbi havi jelentésekhez is hasznos kiindulópont.
Kapcsolódó útmutatók és források
Olvassa tovább a témát: Energetikai szakreferens alkalmazása: gyakorlati útmutató; Energetikai szakreferens feladatai a gyakorlatban.
A jogszabályi háttér: 2015. évi LVII. törvény, különösen a 21/B–21/C. § és 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet, 7/A–7/B. §. A gyakorlati munkaszervezési javaslatokat a vállalkozás működéséhez kell igazítani.