Az energetikai szakreferens olyan szakember vagy szakreferens szervezet, amely segíti az energiahatékonysági szemlélet beépítését a vállalat működésébe és döntéseibe. A kötelező szakreferensi szolgáltatás igénybevételekor a megbízott a vállalkozástól munkajogilag és társasági jogilag független.

A tevékenység engedélyhez kötött: a szolgáltató jogosultsága a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, vagyis a MEKH névjegyzékében ellenőrizhető. A szakreferens a munkatársak energiatudatos szemléletének kialakításában is szerepet vállal.

A gyakorlatban akkor hasznos az együttműködés, ha a vezetőség és az üzemeltetés konkrét kérdéseire is választ ad. Miért nőtt meg a fogyasztás? Indokolt az éjszakai terhelés? Melyik épület vagy berendezés vizsgálatával érdemes kezdeni? A jól felépített energiagazdálkodás ezekhez a döntésekhez biztosít követhető alapot.

Az energetikai szakreferens igénybevételének feltételeit és feladatait a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7/A. §-a határozza meg.

A kötelezettség azt a gazdálkodó szervezetet érinti, amelynek a tárgyévet megelőző három év átlagos éves energiafelhasználása meghaladja az alábbi értékek valamelyikét:

• 400 000 kWh villamos energia;
• 100 000 m³ földgáz;
• 3 400 GJ hőmennyiség.

Már egyetlen küszöbérték túllépése is elegendő. A vizsgálat alapja a gazdálkodó szervezet fogyasztása, ezért több telephely esetén a szervezet egészére kiterjedő adatösszesítés szükséges. A mérés nélkül továbbadott energia a továbbadó fogyasztásába számít; a mezőgazdasági terményszárításhoz felhasznált földgázra külön kivétel vonatkozik.

Az első lépés az érintett évek fogyasztási adatainak összegyűjtése. A számlázási időszakokat, a mértékegységeket, a telephelyi változásokat és az esetleges energiaátadásokat is célszerű tisztázni, hogy az értékelés ellenőrizhető adatokra épüljön.

A havi számla megmutatja a fizetendő összeget, de önmagában nem magyarázza meg annak változását. Az energiaköltség növekedését okozhatja magasabb egységár, hosszabb üzemidő, nagyobb termelés vagy kedvezőtlenebb időjárás is. Ezeket érdemes különválasztani a berendezések hibájából vagy a szabályozás hiányosságaiból eredő többletfogyasztástól.

Egy iroda, egy szálloda és egy termelőüzem energiafelhasználását eltérő szempontok szerint kell értékelni. Hasznos mutató lehet például az egy termékre, vendégéjszakára vagy használt alapterületre jutó fogyasztás. Az összehasonlítás akkor ad érdemi információt, ha a működési körülményeket is figyelembe vesszük.

Különösen beszédes lehet a nyitvatartáson kívüli fogyasztás. Ha hétvégén is jelentős a villamos terhelés, érdemes megvizsgálni, mely berendezések működnek, és szükséges-e folyamatos üzemük. A mérési adatok alapján célzott ellenőrzés tervezhető.

Az energetikai szakreferens havonta jelentést készít tevékenységéről és a vállalkozás energiafogyasztásáról, a változásokat a működési körülményekkel együtt értékelve.

A havi jelentések alapján az érintett évet követő május 15-ig éves összefoglaló készül a megvalósított intézkedések energiamegtakarítási eredményeiről. Ezt a kötelezett szervezet május 31-ig közzéteszi a honlapján.

A vezetők számára jól használható összefoglaló világosan bemutatja a lényeges eltéréseket, a szükséges intézkedéseket és a következő időszak feladatait. Így a dokumentáció a napi működéshez és az éves tervezéshez is segítséget ad.

A megtakarítás keresését célszerű a meglévő rendszerek működésének áttekintésével kezdeni. A fűtési és hűtési időprogramok, a hőmérséklet-beállítások, a szellőztetés és a világítás vezérlése egyaránt befolyásolja az energiaigényt.

Vizsgálható például a használaton kívüli helyiségek temperálása, a szivattyúk szabályozása, a sűrítettlevegő-hálózat szivárgása vagy a feleslegesen működő elszívás. A karbantartási hiányosságok feltárása szintén része lehet a műszaki áttekintésnek.

Nagyobb fejlesztés előtt érdemes összehasonlítani a beruházási költséget, a várható energiamegtakarítást, a karbantartási igényt és az üzemeltetési feltételeket. Egy hőszivattyú, világításkorszerűsítés vagy hővisszanyerő rendszer eredményessége mindig az adott épület és technológia adottságaitól függ.

A megvalósítás után ugyanilyen lényeges az eredmények visszamérése. Ehhez előzetesen rögzített kiindulási állapot és összehasonlítható adatok szükségesek. Így megítélhető, hogy a fejlesztés a tervezett módon működik-e, illetve szükség van-e további beállításokra.

A kezdéshez célszerű összegyűjteni az energiaszámlákat, a mérési adatokat, a telephelyek listáját és a jelentősebb berendezések alapadatait. Hasznos információ a nyitvatartás, a műszakrend, a termelési volumen és a korábban elvégzett korszerűsítések leírása is.

Érdemes kijelölni egy belső kapcsolattartót, aki össze tudja hangolni a pénzügy, az üzemeltetés és a vezetőség közötti adatáramlást. Már az induláskor tisztázható, milyen rendszerességgel történik az adatátadás, ki értékeli a javaslatokat, és hogyan követik a vállalt intézkedéseket.

Szolgáltató választásakor a jogosultság mellett a műszaki tapasztalatot, a jelentések érthetőségét és az együttműködés tartalmát is érdemes megvizsgálni. Az ajánlatból derüljön ki, milyen elemzést, egyeztetést és helyszíni közreműködést tartalmaz a szolgáltatás.

A Szakreferens Kisokos célja, hogy a vállalati energetika kérdéseit közérthetően, gyakorlati szempontok alapján mutassa be. Kiindulópontot ad a kötelezettségek tisztázásához, a fogyasztási adatok értelmezéséhez és az energiahatékonysági lehetőségek átgondolásához.

Akár a szakreferensi kötelezettség megállapítása, akár a meglévő energiagazdálkodás javítása a cél, az első lépés a jelenlegi helyzet megismerése. A rendezett adatok és az egyértelmű célok segítenek abban, hogy a vállalkozás a számára indokolt intézkedésekre fordítsa erőforrásait.

Szeretné tisztázni vállalkozása energetikai feladatait? Kérjen egyeztetést, és induljon el az átláthatóbb energiafelhasználás felé!