Energetikai szakreferens feladatai a gyakorlatban
Az energetikai szakreferens feladatai a fogyasztás rendszeres értékelésétől az energiahatékonysági javaslatokig terjednek. A munka akkor hasznos a vállalkozásnak, ha a jelentésekből konkrét döntések és követhető intézkedések születnek. Ehhez a mérési adatokat és a működési körülményeket együtt kell vizsgálni.
Energetikai szakreferens feladatai: fogyasztáskövetés
A kiindulópont az energiafelhasználás változásának követése. A szakreferens összeveti a tárgyhavi adatokat a korábbi fogyasztással, és figyelembe veszi a beruházásokat, fejlesztéseket, valamint más körülményeket. Egy fűtési hónap értékelésénél például az időjárás, egy üzemben pedig a termelés változása is lényeges lehet.
A rendszeres elemzés előtt az adatok minőségét is ellenőrizni kell. Hiányzó számla, hibás mérőazonosító vagy rosszul megadott mértékegység látszólagos fogyasztási ugrást okozhat. A bizonytalan adatokat ezért külön jelöljük, és a következtetéseket a rendelkezésre álló információhoz igazítsuk.
Havi és éves jelentések
A szakreferens havi jelentést készít a tevékenységéről, a fogyasztásról és annak értékeléséről. A jó jelentés röviden elmondja, mi változott, mi lehet az oka, és milyen intézkedés indokolt. A puszta számlalista ehhez rendszerint kevés.
A havi jelentések alapján éves összefoglaló készül a megtakarítási eredményekről. Ennek elkészítési határideje a következő év május 15. A kötelezett vállalkozás május 31-ig teszi közzé a honlapján. A hatósági éves adatszolgáltatás ettől külön teljesítendő feladat.
Javaslatok és megtakarítások követése
Az energetikai szakreferens feladatai közé tartozik az energiahatékony üzemeltetés és a fejlesztési lehetőségek támogatása. Ilyen lehet az üzemidők felülvizsgálata, a szabályozás ellenőrzése vagy egy korszerűsítés előkészítése. A javaslatnál érdemes megadni a várható hatást és a szükséges további vizsgálatot.
Az elért megtakarítást a körülményekhez igazítva kell értékelni. Ha a termelés csökken, az energiafogyasztás is visszaeshet műszaki fejlesztés nélkül. Ezért a bázisidőszakot és a számítás feltételeit dokumentáljuk. A becsült és a ténylegesen mért eredmény ne mosódjon össze.
Mérések, almérők és adatok
A szakreferens értékeli a mérési rendszert, és indokolt esetben mérőeszközök vagy mérésfelügyelet bevezetését javasolja. Szükség esetén mérési tervet is készít. A jogszabály szerint alkalmazott almérők adatainak nyilvántartása és jelentésben történő bemutatása szintén része a feladatkörnek.
Gyakorlati kérdés például, hogy a teljes telephely fogyasztásából elkülöníthető-e a hűtés vagy a sűrített levegős rendszer energiaigénye. Ha nem, a beruházási sorrend is nehezebben állapítható meg. A megfelelő mérés ezért a megalapozott döntés egyik feltétele.
Együttműködés a vállalkozáson belül
A szakreferens közreműködik az energetikai audit és az energiagazdálkodási rendszer kapcsolódó munkáiban, továbbá segíti a munkatársak szemléletformálását. A vezető, az üzemeltető és a pénzügyi kapcsolattartó más-más információt ad ehhez. Az adatátadás és a visszajelzés rendjét célszerű előre meghatározni.
A döntési és kivitelezési feladatokat külön is rögzítsük. Egy gép cseréjének javaslata például nem azonos a kiviteli tervezéssel. Az energetikai szakreferens feladatai akkor követhetők jól, ha a szerződés, a havi jelentés és az intézkedési lista ugyanarra a felelősségi rendre épül.
Kapcsolódó útmutatók és források
Olvassa tovább a témát: Energetikai szakreferens jelentés: havi tartalom és adatok; Energetikai szakreferens éves jelentés: tartalom, határidő.
A jogszabályi háttér: 2015. évi LVII. törvény, különösen a 21/B–21/C. § és 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet, 7/A–7/B. §. A gyakorlati munkaszervezési javaslatokat a vállalkozás működéséhez kell igazítani.
